Általános tudnivaló az allergiáról

Az utóbbi három évtizedben az allergiás megbetegedések száma jelentősen növekedett. Táplálékallergiáról először Hippokratész tett említést.

A táplálék, táplálék alkotórész által kiváltott immunológiai folyamat a megcélzott szervrendszeren keresztül sokszínű tünetegyüttest alakít ki. A változatos kép nehezíti a pontos diagnózis felállítását. A rendelkezésre álló adatok - a beteg és családjára vonatkozóan is- táplálási ill. táplálkozási szokások megismerése és a klinikai tünetek alapján állítható össze a kivizsgálás menete.

Az orvosi vélemény kialakításához szükség lehet a táplálék ellen termelt specifikus ellenanyagok vizsgálatára vérből, bőrtesztekre, a feltételezett allergén (pl. tej, tojás, stb.) megvonására diétával (elimináció), visszaadására (terheléssel -orvosi felügyelet ill. tanács alapján). A klinikai tünetek változása és a laboratóriumi vizsgálatok együttesen vezetnek a diagnózis felállításához. Ehhez sok esetben több hónapra is szükség lehet.

Különböző kultúrákban táplálkozási és konyhatechnikai műveletek, a félkész ételek térhódításával alakul a táplálékallergia képe. Magyarországon a tehéntej- és tojásallergia csecsemő- és gyermekkorban vezető jelentőségű. Ennek a kiadványnak kapcsán a tehéntej- és tojásallergiát részletezzük a továbbiakban, de említést kell tennünk a szója, hal, földimogyoró, mogyoró, gabonaallergiáról, valamint a gyümölcsök, zöldségek allergizáló jelentőségéről, a légúti és táplálék, az egyes állati fehérjék közötti keresztallergia lehetőségeiről.

Az allergiás betegek a hajlamot öröklik, genetikusok már feltérképezték az egyes felelős géneket.

Az allergiás betegség kockázata kalkulálható:

• -60-80% az esély, ha mindkét szülő azonos szervi tünetekkel járó allergiás megbetegedésben szenved,
• -40-60%-ban számíthatnak azok a gyerekek allergiára, akiknek anyukája, apukája allergiás
• -20-40 % az esély, amennyiben az egyik szülő érintett,
• -25-35 % , ha egy testvére már allergiás,
• -5-15% abban az esetben, ha nincs allergiára utaló adat a családban.

A tarka kép kialakulása az öröklött tényezők mellett a további hajlamosító faktorok fennállását is feltételezik:

• az anyatejes táplálás korai elhagyása,
• az anyatejes táplálás alatt az anyatejen keresztül észrevétlenül kialakuló érzékenység,
• az idegen fehérje korai bevezetése a táplálásba,
• a szervezett immunológiai éretlensége,
• a bél normális baktériumflórájának sérülése.

 

dr. Tamás Katalin
gyermek gasztroenterológus, allergológus