Tehéntejallergia

Hazai adatok alapján a 3 év alatti korcsoportban a tehéntejallergia 2, 1%, tojás és szójaallergiával együtt 2, 5% volt. A tehéntej- és tojásallergia kialakulása 3 év felett ritka. Nem teszünk említést a másodlagosan kialakult allergiás folyamatokról, melyek például: bélfertőzés, vírus infekció, gyulladásos bélbetegségekhez társulhat.

A tehéntej 5% fehérje, 25 fehérjecsoport különböztethető meg. Az allergia szempontjából két nagy fehérjecsaládnak van szerepe a hőérzékeny kazeinnek, és a hőstabil béta-laktoglobulinnak. A kazeinnek a betegek 60%-ban, a béta-laktoblobulinnak 60-80%-ban van szerepe az allergia kialakulásában.

A tehéntejallergia leggyakrabban gyomor-bélrenszeri tüneteket vált ki, hiszen az allergén, a tej bejutása a vékonybél nyálkahártyáján keresztül történik. A keringésben az allergének speciális sejtekhez kötődve immunológiai folyamatokat indítanak el, különböző célszerveket támadnak meg. A tehéntejallergia során 50-70%-ban bélrendszeri és bőrtünetek megjelenésével lehet számolnunk. Légúti tünetek gyakorisága kb.20-30%. A mindennapi életben a tünetek keveredése a jellemző.

A gyomor-bélrendszeri tünetek: hányinger, hányás, hasmenés, hasi görcsök, véres széklet, valamint az előzőekhez társuló következményes vashiányos vérszegénység stb. Bőrtünetek: ajak és szemhéjduzzanat, csalánkiütések, más megjelenésű bőrkiütések, viszketés, ekcéma. Légúti tünetek: orrfolyás, orrdugulás, középfülgyulladás különböző típusai, visszatérő hörghurutok, asztma, gégehurut (croup).

Meg kell említenünk az anafilaxiát, ami a legsúlyosabb allergiás reakció. Vezető tünete: hasfájás, hányinger, szédülés, gyengeségérzés. Viharos gyorsasággal sápadtság, verejtékeztés, szájkörüli szederjesség alakul ki, gyenge a pulzus, vérnyomás esik, perceken belül eszméletvesztés alakul ki. Légzés és keringésleállás veszélye miatt sürgősségi orvosi ellátásra van szükség. Ritkán halálos kimenetel előfordul.

Az enyhe és súlyosabb esetekben is feltétlenül szükséges a szakma szabályait figyelembe véve az esetleges nem allergiás eredetű betegségek elkülönítése, diagnosztizálása.

Anyatej közvetítette tehéntejallergia

Anyatejes táplálás ajánlott 4-6 hónapos korig, lehetőség szerint. Célszerű a nagy allergén aktivitású fehérjék ( tej, tojás, tengeri hal, földimogyoró, mogyoró) korlátozása az anya étrendjében.

A szoptató anya megfelelő étkezése mellett is tapasztalhatja csecsemőjén a tehéntejallergiának megfelelő tüneteket. Az anyatejes csecsemők 0,5%-ban fejlődhetnek ki ezek a tünetek, főként hasi görcsök, véres-nyálkás széklet,ekcéma formájában. Azoknál a babáknál, ahol az anyuka is allergiás alkatú nagyobb az esély az anyatej közvetítette tehéntejallergia kialakulására.

Vizsgálatok igazolták azt, hogy a tehéntejből származó fehérjecsoportok már a huszadik terhességi héttől a méhlepényen keresztül eljutnak a magzatba. A terhesség alatt bevezetett tejmentes diéta azonban nem előzte meg a születendő gyermek későbbi tehéntejallergiáját. Az állapotos anya étrendjéből a tejet elhagyni nem szabad, napi 2 dl-ben érdemes korlátozni. Tojásból hasonló megfontolások alapján heti 2darab elegendő, feltételezve természetesen a terhes anya megfelelően összeválogatott étrendjét, egyéb fehérjeforrásait.

A tehéntejallergia kezelése

Tejmentes, az adott életkori követelményeknek megfelelő diétás étrend az alapja a kezelésnek. A bélrendszeri tünetek a diéta hatására általában megszűnnek. Emellett szükség lehet a léguti és bőrtünetek kiegészítő, esetleg gyógyszeres támogatására is.

Abban az életkorban, amikor a tápszerek már nem alkalmazhatóak különös figyelmet kell szentelni a megfelelő fehérje, kalcium és vitamin bevitelre.

A csecsemő és gyermekkorban a tejet tápszerekkel pótoljuk, melyek vényre rendelhetőek. A fehérjéket - tejsavó, kazein, szója - hőkezelésnek, enzimatikus bontásnak vetik alá vagy kombinált technológiai eljárás során a szerkezetüket megváltoztatják és kisebb fehérje származékokra hasítják. Ezen eljárások során a fehérjék allergizáló tulajdonságaikat elveszítik és fogyaszthatóvá teszik őket tehéntejallergiások számára. Ezeket az úgynevezett nagymértékben hidrolizált tápszereket újszülöttkortól lehet adni. A tejcukortartalom szempontjából kell figyelemmel lennünk és mérlegelnünk egyes esetben.

A szójás tápszerek - melyek garantáltan laktóz és tejmentesek – adása megkísérelhető hat hónapos kor után. Ezzel kapcsolatos álláspontok változóak, tartós fogyasztása esetén szójaallergia kialakulása lehetséges.

A diéta sarkalatos pontja az ún. rejtett tej. A vásárolható látszólag tejmentes termékek pl: felvágott, májkrém, péksütemény, stb. adalékanyagokat tartalmaznak, melyek tejfrakcióból származhatnak. Ezekből kis mennyiségek is allergiás reakciót válthatnak ki. Pontos diéta kialakításához be kell szerezni a dietetikusok által használt kiadványokat, melyekben a cégek garanciát vállalnak a tejmentes termékeikért.

Keresztallergia lehetséges tejtermelő állatok teje között, ezért kecsketej, juhtej illetve ezekből készült termékek sem adhatók. Egyes esetekben a húsa az állatnak is tünetet okozhat. Az adott állat szőrzete légúti allergiát válthat ki.

A jól betartott diéta hatására a tehéntejallergia 1-4 évvel a bevezetett tejmentesség után 90%-ban kialszik. A tehéntejallergiás csecsemők, kisdedek közel fele már az egy éves diéta után fokozatosan visszavezethetők a normál étrendre a megfelelő vizsgálatok után.

Nem allergiás mechanizmus áll a tejcukor felszívódási zavar hátterében, emiatt nem tartozik szorosan a fentiekhez. Gyakori a felnőtt típusú, igen ritka a veleszületett és általában másodlagosan alakul ki. Az előzményben gyomor-bélhurut, különböző eredetű hasmenés utáni állapot, férgesség, lisztérzékenység stb. szerepel.

Tojásallergia

A tojás bevezetése a gyermekek étrendejébe 1 éves kor körül kísérelhető meg először.

A tojásallergia tünetei nem különböznek egyéb táplálékallergiákétól. A bőr és légúti tünetek elsődlegesek, a bélrendszeri tünetek háttérbe szorulnak. A tojásallergia a csecsemő- és kisgyermekkori úgynevezett atópiás dermatitis kóroki tényezőjeként fontos szerepet tölt be.

A kettő és három éves gyerekek 2,4% tojásallergiás. Ennek a táplálékalleregiának a csökkenése életkorral kisebb mértékű, mint a tejé, lassabban növik ki a gyerekek.

A tojás 10%-a fehérje természetű anyag. Elsődleges az ovalbumin - aránya az összetevő fehérjék között 50% feletti - , utána az ovomukoid említendő, bár aránya kisebb, azonban hőrezisztens tulajdonsága miatt komoly allergén . A tojássárgája is okozhat allergiás reakciót. A nyers tojás allergizáló hatása jóval meghaladja a főtt tojásét.

A tojásallergének, hasonlóan a tehéntejallergiánál leírtakhoz allergiás reakciót okozhatnak szoptatott csecsemőben.

Keresztallergia figyelhető meg különböző szárnyasok tojásai között, előfordulhat a szárnyasok húsára, tollára is hasonló jelenség.

Megfigyelték, hogy aki két-háromnál több táplálékra allergiás, 85 %-ban légúti allergénekre is reagál. Ez utal a táplálék és légúti allergia szoros kapcsolatára.

A tojásallergia kezelésének lényege a tojás és a tojástartalmú ételek teljes kiiktatása az étrendből. A tojás kötőszerepének helyettesítésére búza és burgonyakeményítő jön szóba, illetve vannak forgalomban speciális tojáspótló készítmények. A tojásmentes tészták már elterjedtek hazánkban.

Az anyatej közvetítette allergia esetében az anya diétája szükséges, a megfelelő mennyiségű fehérje tojásmentesség mellett is biztosítható.

 

dr. Tamás Katalin
gyermek gasztroenterológus, allergológus